Aquarius Élet-Mű-Hely-Alapítvány

Fosztó Zsolt története

Tőlem már sok futás és versenysztorit hallottatok, melyek remélem inspirálták az anyukákat. Tudom, hogy vannak köztetek, akik már rendszeresen futnak, és lesznek, akik még ezután indulnak neki :)
Most az apukáknak szeretnék egy példa értékű apukát bemutatni, akivel a héten csináltam egy interjút, kedd este fél 9 és fél éjfél között a teraszunkon :)
A történetet ott kezdhetnénk, hogy egy nap éppen hazafelé futottam a Somlyóból, amikor szemben velem három futó férfi közeledett. Az egyikük kitárta a karjait, és „Éva!” felkiáltással felém vette az irányt :) Oda is ért, meg is ölelt, meg is puszilt, miközben az agyam lázasan processzálta a több tízezres arc-név adatbázist a fejemben, hogy beazonosítsam, kivel is „futottam össze” – szó szerint :) Gyorsan meg is lett, hogy a Citibankban dolgoztunk együtt, a 14 év multis irodai informatikusi évek alatt, majd meglett a keresztnév is: Zsolt, és végül a vezetéknév is beugrott: Fosztó! Fosztó Zsolt :)
Gyorsan kutyafuttában megtárgyaltuk, hogy kicsi a világ, Zsolt is kiköltözött Fótra, mint én, és rendszeresen fut és versenyzik, mint én, úgyhogy ezentúl akár rendszeresen össze is futhatunk majd akár edzéseken, akár versenyeken :)
És ez így is lett. Ettől kezdve szinte minden versenyemen találkoztunk: vagy a rajtzónában, vagy a befutónál, vagy a mezőnyben. Ami azt is jelentette, hogy mostanra közel egyforma tempóval futunk. Találkoztunk a tavalyi Nightrun maraton befutójánál, a WIZZ félmaraton rajtzónában, az idei Balaton Szupermaraton 4 napján kerülgettük egymást, a Vivicitta rajtzónában és a Sárvár 12/24 órás versenyén is. Tudjátok, nagyon jó érzés egy régi kollegával, egy „földivel” ? összefutogatni :)
A Sárvár 12 órás versenyem után – ami nagyon jól sikerült - kezdtem el komolyan foglalkozni a gondolattal, hogy jövőre indulok a Sárvár 24 óráson, majd az UltraBalatonon (= UB). Ehhez még kellett történnie pár dolognak az életemben, hogy a férjem is elfogadja a tervemet. Mikor ez is megvolt, kaptam Lakatos Évitől, Fót Futó Nagykövetétel egy meghívást Zsolt UB after partijára, amit kétszer is át kellett szervezni, végül egy szerencsétlen egészségügyi malőr miatt Évinek végleg le kellett mondania. Akkor döntöttem el, hogy én mindenképpen találkozok Zsolttal, és a tanácsát kérem, hiszen pontosan úgy tervezem jövő tavasszal megcsinálni a Balaton Szupermaraton (március) + Sárvár 24 óra (április) + UltraBalaton (május) ultra sorozatot, mint ahogyan ő is megcsinálta az idén. És ha már a tanácsát kérem, legyen ez egy olyan interjú, amit veletek is megosztok, hadd váljon a tudása és tapasztalata közkinccsé, amit mások is használhatnak :)
Volt egy elképzelésem, hogyan építem fel ezt az interjút Zsolttal, de rögtön az első kérdésemre, hogy mióta fut, úgy meglepett a válasza, hogy borult is az egész interjú :) Kiderült, hogy Zsolt 6 éves kora óta sportol, mégpedig annyi félét, hogy én még ilyen embert nem is ismertem! Torna, kajak-kenu, atlétika, kézilabda, kerékpár, gyorskorcsolya, birkózás, labdarúgás, karate, golf, triatlon, futás. Ennyit sikerült kapásból felsorolnia, remélem, semmi sem maradt ki :) És ami még durvább, hogy ezeket a sportokat nem csak mint amatőr műkedvelő gyakorolta, hobbiból, hanem mindegyiket versenyszerűen űzte! Legtöbbjükben a Magyar Bajnokságban is részt vett, mégpedig eredményesen! És jellemzően nem is csak egy sportot gyakorolt egyszerre, hanem minimum kettőt, olykor hármat is! Wow! Le a kalappal, Zsolt, szerintem ez kiérdemel egy kalaplengetést és egy főhajtást egy családfenntartó családapa előtt :)
Itt már épp meg akartam jegyezni, hogy „Zsolt, biztosan kell legyen benned valami Ikrek vonás, ha ennyi sportot képes voltál összegyűjteni az életed során!”, mikor ő maga mondta ki, hogy az Ikrek jegyében született (mellesleg Ikrek Marssal is, ahol a Mars az energia, a versenyszellem, a mozgás, a fizikai erőfeszítés :)
Elmondta, hogy ő életvitelszerűen sportol. Élvezi, hogy folyamatosan van egy terve, amit megvalósíthat, és haladhat az úton. Önmaga határait feszegetve igyekszik egyre jobbá lenni. A sport = mozgással megszerezhető önismeret. A sport felkészít az élet problémáira és azok gyors és hatékony megoldására – rengeteg ötlete merül fel futás közben, rengeteg problémát old meg futás közben. A sport katalizátor. A sport levezeti a felesleges feszültségeket. Lakatos Évivel arról is beszéltek – már az UB kapcsán -, hogy nem azért tiszteli, mert Zsolt le tudja futni az UB-t, természetesen le tudja futni, ez nem kétséges, hanem azért tiszteli, mert úgy él, hogy képes legyen lefutni. Megfogalmazta azt is, hogy mostanában szeretik azt mondogatni: „Lépj ki a komfortzónádból!” De az emberek számára ez ijesztő. Senki sem szeret kikerülni a komfortzónájából. Zsolt inkább azt javasolja: „Tágítsd ki a komfortzónádat, és kerülj bele abba!” Nekem ez a gondolat nagyon tetszik, zseniális!
Mesélte Zsolt, hogy mostanában a lányával falmászik. Hát nem fantasztikus, hogy bármiben otthon van, ami mozgás! Nem fantasztikus, hogy 47 évesen is felkapja a mászófelszerelést, és képes a kislányával együtt tölteni értékes, minőségi időt – mozgásban!
Mesélt a golfról is, hiszen arra azért végképp felkaptam a fejem, hogy még golfozott is :) Talán kicsit érezte a hangomban a lekicsinylést a golf kapcsán, ezért beavatott, hogy amikor először ment golfozni – életvitelszerű sportolás 6 éves kortól ide vagy oda -, brutális izomláza lett :) Golfozni = 6-7 km séta + egy mező lekaszálása :) Minden izmot megmozgat. Mondják, ha meg akarod ismerni a vejed, vagy az üzleti partnered, vidd el golfozni! A játékelmélet szerint játék közben mindenkinek megmutatkozik a valódi énje :)
No, ennyi bevezetés után rákanyarodtunk Zsolt futás történetére. Persze itt sem egy szokványos történet bontakozott ki :) Zsolt egy maratonnal indított ifjúkorában, 24 évvel ezelőtt :) Akkoriban kajak-kenuzott. Az edzések részét képezte elég sok futás. Úgy gondolta, megugrik egy maratont, különösebb felkészülés nélkül, amolyan ifjonti hévvel :) Szekeres Feri bácsi volt az edzője (országos maraton csúcstartó volt), amikor megemlítette neki, hogy lefutná a maratont, elővette egyszer használt New Balance cipőjét, ami pont jó volt Zsoltnak, így abban futotta első maratonját :) Az első 10 km-t 40 perc alatt!!!, a 2. 10 km-t 45 perc alatt!!!, végül 5 óra 19 perc-es befutóval érkezett be. Kicsit elfutotta az elejét :) Mindenki tanuljon belőle, Zsolt is ezt tette később! :)
A futás történet 2013-ban folytatódott, egy évvel korábban, mint az én futás történetem :) 20 év kihagyás után, egy 2 óra 6 perces félmaratonnal, majd egy 4 óra 19 perces maratonnal indított újra. Néhány évig Zsolt is időt javítgatott félmaratonoknál és maratonoknál, mint én. Zsoltnak 1 óra 30 perces félmaraton, és 3 órás maraton volt az álom-csúcs-idő, amit végül nem ért el, mert az élet közbeszólt, mint általában :)
Az, hogy Zsolt végül 2014-ben ultrafutóvá vált (én akkor kezdtem el a futásomat felépíteni a 0-ról!), igazából egy mobiltelefonnak és egy applikációnak volt köszönhető :) Mikre nem képes az élet! :) Nevezetesen lett egy új IPhonja, és azon a NikeRunning alkalmazás, plusz a cipőjében lépésszámláló. Az alkalmazás egyszer csak ráüzent, hogy fusson mostantól 14 napig, amennyit csak bír, és a legtöbbet futó 10 embert befizetik az UltraBalatonra, csapatban. Zsolt 200 km-t futott 14 nap alatt! nagyon szeretett volna bekerülni :) és be is került, mint aki a legtöbbet futotta 14 nap alatt :) Épp egy 4 napos ünnep is beleesett ebbe az időszakba, amikor is minden nap 30 km-t futott. Végül kiderült, hogy az utána következő futó csak 100 km-t szedett össze a két hétben :) Bekerült első helyen :) A Nike fizette a versenyt, a buszt, a szállást. A csapatban tizenpár km-enként váltották egymást, egy csapattag összesen 40 km-t futott. A verseny után Zsolt eldöntötte, hogy a következő évben már egyéniben akar itt indulni :)
2015-ben az UB előtt indult egy 50 km-es ultra felkészítő versenyen, amit 6 óra alatt teljesített, de az IT szalagja bánta. Így a 2015-ös, brutális kánikuláról elhíresült, UB-t 150 km és 5 fájdalomcsillapító után fel kellett adnia.
2016-ban, a 10. jubileumi UB-re felkészületlenül érkezett, ami 100 km-re volt elegendő.
A 2017-es UB-re már igazán elhatározta magát. Októberben, este 20:00-kor, amikor a verseny kiírás elérhetővé vált az interneten, azonnal jelentkezett :) 210 nap alatt 2400 km-t futott a felkészülés részeként.
Zsolt azt mondta, „Ha ultrafutó akarsz lenni, el kell kezdened ultrafutóként élni!”
A 220 km-es UB-ra 22 hétig készült (plusz két hét lecsengetés a végén), heti 100-120 km-eket összeszedve. Minden héten futott hosszúakat is, értsd 30 km felett. Zsolt módszere szerint a 22 hét alatt a 30 km feletti km-ekből kell kijönnie a 220 km-nek, és akkor nyugodtan állhatsz rajtvonalhoz. Azaz minden héten legalább 40 km-es hosszúfutásodnak kell lenni. Egy ultrára nem lehet tizenpár km-ekből összeszedegetni a távot. És nem elég, ha minden nap ugyanabban az időszakban futsz. Futni kell hajnalban, reggel, délben, délután, este, éjszaka, hiszen ez egy bő egynapos verseny! Pl. a Suhanj 6 – éjféltől hajnal 6-ig tartó verseny – is nagyon jó felkészülés volt. Zsolt a 2 hét felfuttatás, egy hét lazább koncepcióval építette fel az edzéstervet. Edzőversenyként januárban futott egy 50 km-es versenyt, márciusban a 100 km-es magyar bajnokságon indult. Áprilisban pedig a Sárvár 24 óráson 180 km-t gyűjtött össze. Rá egy hónapra jött az UB :) Mesélt arról is, hogy nehéz eldönteni, az ultra inkább testben vagy fejben dől el, talán fele-fele :) Nagyon fontos a mentális összeszedettség mindenesetre.
A 2017-es UB igazi örömfutás, minden perc egy élmény volt! Megjött a felkészülés eredménye! Zsolt simán megcsinálta! Igazi social futóként kutyákkal barátkozott, babákkal bratyizott :) A befutó szalagját a szintén fóti Varga-Berecz Krsiztina, a MaratonMan Marketingese tartotta. Az érmet Lakatos Évi akasztotta a nyakába. Óriási élmény és boldogság volt a verseny és a befutó is :)
Pár szót még a már futóknak, különösen a versenyzőknek, a hidratálásról és tápanyagpótlásról, ahogy Zsolt csinálja, low cost-os megoldások következnek :) Zsolt utánajárt, hogy 60 g cukor kell óránként. Ez cukros vízben remekül betolható. Hát így történik a szénhidrátpótlás :) A Lenkei sótablettát használja, ami északi tengeri sóval van megtöltve, elég tiszta. Magnéziumot a Magne B6 ampullából pótolja, ez a legköltséghatékonyabb megoldás :) Használja még a Sponser Activator-át, ha kimerülnének az akkumlátorok, és kell egy kis turbó :) Az egyik legolcsóbb zselé-pótlék a Lidl-ben kapható tasakos zöldalmapüré :) De Zsolt a kezdetektől szívesen tolt be egy szendvicset vagy eszegetett citromos nápolyit energiapótlás gyanánt :)
Zsolt felhívta még a figyelmet a láb lecsapolás fontosságára futás után: 1-2 perc lábanként. Emeld fel a lábaidat függőleges helyzetbe, praktikusan fal mellett tudod ezt megtenni könnyedén, és fentről lefelé haladva, pumpáló, fejő mozdulatokkal vezesd el a méreganyagokat, köztük pl. a tejsavat a szív irányába. Ez a kis gyakorlat jelentősen felgyorsítja a regenerációt.
Zsolt megemlítette még a ChiRunning-ot, más néven Gravitációs Futást, mint olyan módszert, ami jelentősen javított a futástechnikáján. Én magam is rátaláltam a ChiRunning-ra, és segített nekem is, hogy hatékonyabbá tegyem a futástechnikámat, hogy kevesebb energiaráfordítással, kisebb terheléssel, gyorsabban tudjak futni. Zsolt különösen a női futók figyelmébe ajánlja a technikát. A ChiRunning elősegíti, hogy futás közben tényleg csak azokat az izmaidat használd, amelyeket szükséges, minden más felesleges feszültséget szüntess meg. A ChiRunning növeli a testtudatosságodat is, a folyamatos testérzékelésnek köszönhetően.
Beszélgettünk még az aszfaltfutás kontra terepfutás kérdésről. Zsolt szerint az aszfaltfutás olyan, mint kikötni egy csónakot egy mólóhoz: a kötél, a lánc, a csónak mindig egy helyen kopik. A terep nem ilyen. A terep sokfelé terhel, eloszlik a terhelés, a terep egészségesebb. Én is ezt tapasztalom. Még az aszfaltversenyekre is terepen készülök fel :)
Beszéltünk pár szót az új cipő kérdésről. Zsolt szerint kell egy hónap egy új cipő bejáratására, hogy nyugodt szívvel indulhass vele egy versenyen. Az UB-re 3 cipővel ment le, és kellett is :)Zsolt az Adidas-ra esküszik :)
Köszönjük szépen, Zsolt, hogy ránk szántad a kedd estédet és az éjszakád felét :) Köszönjük a sok érdekes és hasznos gondolatot, sztorit, ötletet! További sok sikert kívánunk neked sport pályafutásodban! Szolgáljon a tested egészségben utadon! Inspirálj sokakat, reméljük, a mi apukáink soraiból is!



Kövess minket a Facebook-on!